άνθρωπον
Uiterlijk
- Van het Oudgriekse ἄνθρωπος (mens).
άνθρωπον m
| enkelvoud | meervoud | |
|---|---|---|
| nominatief | άνθρωπον | ανθρώπ |
| genitief | άνθρωπονος | ανθρωπίων |
| accusatief | άνθρωπον | ανθρώπς |
| vocatief | άνθρωπε | ανθρώπ |
άνθρωπον m
| enkelvoud | meervoud | |
|---|---|---|
| nominatief | άνθρωπον | ανθρώπ |
| genitief | άνθρωπονος | ανθρωπίων |
| accusatief | άνθρωπον | ανθρώπς |
| vocatief | άνθρωπε | ανθρώπ |