kritzeln
Uiterlijk
- krit·zeln
| stamtijd | ||
|---|---|---|
| infinitief | verleden tijd |
voltooid deelwoord |
| kritzeln |
kritzelte |
(hat) gekritzelt |
| zwak | volledig | |
kritzeln
- overgankelijk krabbelen, kribbelen, kriebelen, neerkrabbelen (slordig of haastig schrijven)
- onovergankelijk krassen