Naar inhoud springen

перемирие

Uit WikiWoordenboek
  • IPA: [pʲɪrʲɪˈmʲirʲɪjə], мн. ч. [pʲɪrʲɪˈmʲirʲɪjə]
  • пе-ре-ми́-ри·е
enkelvoud meervoud
nominatief переми́риепереми́рия
genitief переми́рияпереми́рий
datief переми́риюпереми́риям
accusatief переми́риепереми́рия
instrumentalis переми́риемпереми́риями
locatief переми́риипереми́риях

перемирие o

  1. bestand, wapenstilstand
    «Они вынуждены заключить перемирие
    Zij zagen zich genoodzaakt een bestand te sluiten.